Állambácsi, azaz jelen körülmények között a gyurcsánykormány azon töri a fejét, hogy csökkentse az élelmiszerek áfáját, ezzel ellensúlyozva az árnövekedést.

Hát ez az irány nem igazán jó, erre már rájöhettek volna akkor, amikor pár évvel ezelőtt lefaragtak az ÁFÁ-ból és mindezt az adócsökkentési láz első nagyobb lépéseként kommunikálták.

Aztán mit láttunk ebből? Szinte semmit. Nem éreztük azt, hogy jövedelmünk növekedett volna. Egyszerűen azt történt ami a leglogikusabb volt mindenki számára: a termelők és az értékesítők szépen benyelték azt a pénzt, amit az állam ilyen módon visszaosztani gondolt a népnek.

Most akkor megint valami hasonló lehetőség van. Szakértők komolyan fontolgatják, hogy az uniós szabályozás adta lehetőségeket kihasználva csökkenteni fogja kormányunk az élelmiszerek ÁFÁ-ját. Hát, a lakosság immár nem túl optimista az ilyen hírek hallatán, el is maradtak a szimpátiatüntetések, nem ugrott gigantikusat a kormányzat politikusainak népszerűségi mutatója. Nem, az emberek szkeptikusak, érzik, hogy ez a pénz megint nem az ő zsebükben fog landolni, hanem egészen máshol.

Most nem a hipereket, vállalkozókat akarom szidni. Ők is emberek, akik látnak egy lehetőséget és el kell gondolkozzanak, hogy élni kívánnak-e azzal. Márpedig az áfacsökkentést olyan mint egy zsák pénz, amit leraknak valahova és aki előbb hozzáfér, annál maradhat nagyobbik része, vagy akár az egész. Miért is ne döntsenek úgy, hogy az élelmiszerek áfájának csökkentéséből fakadó pluszpénzt egyszerűen benyelik? Megint nemlétező ÁFA-kommandók fognak jári? Kérem szépen piaci szabadság van, mindenki annyiért adja a termékeit, amennyiért akarja.

Magyarán a lépés kontraprodktív, hiszen sokat kivesz a költségvetésből, de keveset tesz (ha tesz egyáltalán) az állampolgárok zsebébe. Ebből nem sok pluszvoks lesz a kisebbségi kormánynak, viszont lesz egy újabb lyuk a költségvetésen, amit csak üggyel-bajjal lehet újrafoltozni.

A fogyasztási adó az egyetlen, aminek a megfizetésére a legnagyobb a hajlandóság, ennek megfelelően a legjobban tervezhető bevételek közé tartozik. A munkaadókat már szinte semmilyen közteherrel nem lehet terhelni, mert elmennek Kínába, vagy Ukrajnába. A munkavállalókra újabb terhet tenni lehetetlenség. Már egy ideje elértük a terhelhetőségünk maximumát. Két hete arról szóltak a hírek, hogy minden év május 20-ig csak az államnak dolgozunk és azzal még csak a bruttó béreket néztük és nem a bruttóbruttót, azaz azt, amit a munkáltatónk még pluszba fizet utánunk. Sőt, azt sem árt megjegyezni, hogy vásárlásnál még leadjuk a pénz ötödét áfaként, ha cigi és sör is kerül a kosárba, meg tankolunk a kocsiba, akkor jön még a jövedéki adó és még néhány borzalom.

Ha már mindenképpen adót akarunk csökkenteni, akkor inkább utóbbi, azaz a munkavállalókat érintő, béreket terhelő területen próbálkozzunk, mert politikusaink döntéseinek nyoma ott lehet minden bérszelvényen. Az áfacsökkentés nem fog visszaköszönni a vásárlási blokkokról. Ráadásul ez a kormány, hasonlóan minden másikhoz, folyamatosan az adócsökkentések mellett tört lándzsát. Hajrá, csak ott ahol értelme is van!