Mióta tart az "Ukrajna lopja a gázt - nem - mert az oroszok nem adnak" játék, azóta folyamatosan hallom a hangokat, hogy ne függjünk. Mármint kötélen minket sokan szívesen látnának, ám én most a gázra gondolok. Az orosz gázra, ami vagy érkezik, vagy hasonlóan a MÁV vonatjaihoz: nem érkezik. És ekkor sokakban felmerül a megalapozott igény, az isteni szikra: csináljunk még atomerőművet, sokat, ezeret!

Nálam, ez nyitja ki a bicskát. Minap is nyilatkozott az MTA ilyen-olyan tudományos-nagyokos-atomernegetikai izéje, hogy: még atomot! Gondoltam ez igen remek ötlet. Elő is állok gyorsan javaslattal én is, hogy mit tegyenek azok, akik az atomenergiában látják a jövőt. Mert az biztonságos, olcsó, egyszerű, higiénikus, tiszta, mint egy tekercs WC-papír.

Elsőként kérem őket, hogy gyerekük bölcsödéje/iskolája pincéjét adják oda atomhulladék-temetőnek. Mert szerintük biztonságos. És engedjék meg, hogy kertjükben épüljön fel a következő blokk. Nos, szerintem ennyit a biztonságról. Jó és szép az atomerőmű, csak ne a közelemben!

Olcsó. Aha. persze. Valami 200 milliárdról beszélt az MTA-s arc, hogy egy új erőmű/blokk vagy izé felépítése 10 év alatt ennyibe kerülne. Mindenki gondolja át.

Érzem már és látom, hogy akkor én most vagyok a fikázó zöld, aki csak száját tépi, ám szép lassan megfagyunk és jaj! Nos, az ajánlatom a következő. Visszautasíthatatlan.

Ha valóban akarunk még mi huszonévesek itt élni 80 éves korunkig, akkor a kulcsszó a fenntarthatóság. És az atom NEM az! Amit kínálok helyette: a biomasszából kinyerhető hő, a geotermikus energia,amiben országunk páratlanul bőségben van, az elcseszett évtizedek behozása a környezetvédelem terén (is), és villámgyorsan szélerőműk építése a Kisalföldön, napenergia. És nagyon nem pazarolni. Waste is shame!

Ez nem valami novum, hanem régi-régi lemez. Minden, ami megújuló támogatható. Más nem.